Addig vagy fiatal, amíg nem veszed túl komolyan magad.
Vavyan Fable

2010. március 29., hétfő

"Egy nehéz nap éjszakája."

Aznap este piszkosul fáradt voltam. Ez volt az a nap, amikor szállító munkásként elvittük az egy hétig összekészített "pakkot" a telekre. Bővebbet a "Tavasz első napja" c.írásomban.
Szóval az összeesés határán voltam, mire lefeküdhettem. Gyorsan elaludtam, azt álmodtam, hogy a 60-as évek rock' énekes külföldi sztárjai ( Elvis, Ray Charles, Chuck Berry, Jerry Lee Lewis, Fats Domino, Littl Richard és a többiek, felsorolni is nehéz lenne, a Ray Charles "Mit mondtam" számát felváltva adták elő, ki-ki a maga stílusában.) Álmomban őrült jó volt.
Már javában tartott a koncert, amikor egy rendkívüli erős furcsa hang (számomra ismeretlen) és egy baromi nagy csattanás riasztott fel. Hirtelen úgy ültem fel, mint mikor a "marionett" bábut madzagon fekvő helyéből felrántják és a frász jött rám (még félig kába voltam) mikor mellettem a beszűrődő fényben egy fehér szerelésben és égnek álló hajjal egy szellemnek tűnő alak rajzolódott ki. Eltelt egy kis idő, mikor kezdtem sejteni, hogy ez nem lehet más, csak a feleségem, aki ugyan olyan riadtan meredt a nagy sötétségbe mint én. Sírból jövő hangon megszólaltam,-"Anyukám, (így szólítom ha nem vagyok teljesen magamnál) te vagy?"
"Én-volt a válasz-...miért...mást vártál?...de halottad?
Én:-Hallottam.
Nej:- Mit?
Én:- Hát azt amit te.
Nej:- Azt hallottad?
Én:- Azt.
Nej:- Biztos, miért mit hallottál? - Azt a furcsa hangot?
Én:- Azt. Miért, mit gondolsz, miért ülök itt merev görcsben.
Nej:-Lehet, hogy földrengés?
Én:-Nem tudom, de maradjunk nyugton, várjuk ki a végét,-azzal "Buddha" szobor pózban vártuk a világ végét.
Nem sokáig kellett várni, mert egyszer csak erős gurgulázó ( a vulkán kitörés előtti) hang érkezett a szoba sarkából és egy hatalmas kattanás majd...... csattanás.
Nem mondom, hogy nem volt félelmetes, de legalább most "fény" derült a sötétben, hogy a hang hordozója a RADIÁTOR, amelyben úgy jártak a légbuborékok, hogy a Wagner "Walkür"-je ehhez képest könnyű zene. Mivel a nejemmel elég alkalmazkodó típusok vagyunk, így a helyzethez igazodva tudomásul vettük a "radiátor concert"-et. Egy idő után alább hagyott a nehéz műfaj, már átment Bach "d-moll toccata" c. részhez.
Már-már az elszenderedés határán voltam , ( hja kérem, ilyen zenére) mikor a mennyezet felől "Hitchock" filmekből ismert ajtó nyikorgás féle hang ad zenei kíséretet.
Ezt a hangot már ismerem (ez itt már ősrégi, talán a házzal együtt épült be) ez minden éjjel megismétlődik. Ez a hang a felettem lévő lakó (120 kg.-nál alább nem adja ) rekamié epeda rúgóinak hangja, némi nyögés kíséretével,(ez minden fordulásnál "refrén") de hogy ne legyen unalmas az előadás, kint feltámadt a szél. Hogy mi köze ennek az egészhez? Hát ez adja meg a "bukéját."
Először az ablak üvegek enyhe ropogása a keretben, majd állandó jellegű zizegése egészítette ki a fent említett zeneművet, majd később a lehúzott (de beszorult) redőny éktelen ütemes zörgését kontrázta a parkoló autók riasztó egyvelege (amik a szél hatására életbe léptek.)
A meglévő kis szünetet cicám szőr felállító "kaparás az alomban"c. etűd töltötte ki.
Mikor már mindezt a frekvencia szintet az agyam kódolta és befogadni képessé tette, akkor már a feleségem horkolását már könnyű "pikulának" érzékeltem.
Így merültem volna mély álomba (hol voltak addigra a 60-as évek sztárjai) mikor az utcáról éktelen zaj, mintha fémeket dobálnának szerte széjjel, hangos tenor "ordenáré" kísérettel. Megnézem az órát, éjjel 2 óra.
Kinézek az ablakon,....lomtalanítás. A kocsik körül a kis éjjeli "szorgos hangyák,"úgy kapják fejük fölé a mosógépet, centrifugát, hűtő szekrényt, mint Atlasz a földgömböt (pedig ő nem is volt leszázalékolva) és olyan erővel hajítják az utánfutóba a többi roncs közé, hogy annak hangja megremegteti a legedzettebb veterán "pucáját."
Ehhez még társul az egyéb kategóriájú nem fémes tárgy,pl. a fejen hordozható rekamié,aminek az új tulajdonosa az út közepén forogva, mint a "tojó galamb," torka szakadtából utasítást kér-"Te gázsi, hova a p.....ba tegyem?,- amire egyszerre öt "gázsi" intézkedik, természetesen öt különböző helyet megjelölve. A legnagyobb igyekezetemben sem sikerült megszabadulni ettől a légkörtől
Ez eltartott reggel 7-ig, addigra a játszótérre lerakott heverőkön már mély álomba merültek a "dolgozók."
Levezetésnek megetettem a cicáimat és kivörösödő szemmel feküdtem le azzal a tudattal, hogy most alvás szempontjából semmi negatív hatás nem érhet. Hát ekkora tévedést,(hiába,"hótig" tanul az ember.)
Hát most érkezett meg a "kukás"kocsi, aminek durván "tilinkózó"hangja mindig más dallamot játszik és hogy véletlenül se tudja gyorsan elhagyni a terepet, a parkoló autók biztosítják a "szlalomozás" lehetőségét. A kukás kocsik mellett beindulnak a dolgozni induló"túráztató" autók felbőgő motorok hangjai és füst jelzéssekkel (gáz fröccsel) búcsúznak az ablakban integető "kedvesektől."
Közben a folyóson, az ajtóm közelébe a bariton hangú szomszéd hosszú magán beszélgetése kezdődik,(talán délre be is fejezi) amit a szemét ledobóban zuhanó építési törmelék iszonyatos hangja szakítgat meg.
Kintről egy-egy száguldó busz remegteti meg az épületet (ne hogy már egybe maradjon.)
7 órakor még az óvodába és az iskolába siető frissen felkelő gyerköcök hangját visszhangozza a lépcsőház, amire a szülő ordítva mondja"ne ordíííííts, mert agyon csaplak," majd ez a zaj is elűl.......... de mi van? Délután 5 óra!!! Nejemnek mondom (aki már a vacsorát készíti)"hát jól elaludtam."
"Miről beszélsz?, itt volt az orvos, mondta,hogy"elájultál" és hagyjunk nyugodtan pihenni, ne hogy agy károsodást szenvedjél. Különben kihagytál egy műsort, az alattunk lévő szomszédnál lakásfelújítás van, az ütve fúró nem tartott szünetet. Talán meg is nyugodtam volna, ha kintről az utcáról nem hallanám, hogy valaki szó csővel (érthetetlen szöveget ordítva) valami árú féleséget kínál, de ez még csak a délutáni előadás.
A Beatles szám este kezdődik.http://ivan-szl.blogspot.hu/2010/03/egy-nehez-nap-ejszakaja.html

9 megjegyzés:

  1. Én ezekért utáltam a panelban lakni. Nem voltam én mindig panellakó, de mikor az voltam (kb. 2 évig) nagyon megbántam, hogy szüleim ezt a rossz utat választották. A 9. emeleten laktunk és volt olyan, hogy nem működött egyik lift se. Még fiatal voltam tehát nagy gondot nem okozott a lépcsőzés, annál inkább,mikor a boltba kellett leugrani 1 kg lisztért. Ezt utáltam a legjobban, meg a magasságot, meg a panelt!
    Hogy szabaduljak ettől a rettenettől férjhez mentem (vicc volt, el ne hidd!). Azóta is saját kertes házban lakunk 9 gyerekünkkel. Már 10 év fél éve folyamatosan építkezünk, felújítunk, de ebben az a jó, hogy nem zavarunk vele senkit se (csak hát a gond az, hogy közben benne lakunk és minden munkálat után nagytakarítást kell végezni, fúúúúúúúúj). :))

    VálaszTörlés
  2. Kedves Mária.
    Először is hadd köszöntselek olvasóim között és köszönöm hozzászólásodat.
    Érezd (érezzétek) jól magad nálam,hiszen ez a célom.
    Nagyon nehéz volt megérni ezt a kort,de mindig végig velem volt a hűséges segítőtársam a HUMOR.
    Remélem,hogy sikerül az én világomból átadni egy kicsit (van benne tanulságos is.)

    VálaszTörlés
  3. Köszönöm, hogy te is rendszeres olvasónk lettél. A humor az egyik éltetője az embernek. Mi lenne velünk humor nélkül? Bejegyzéseim között van egy halom humor (viccek), olvasgasd őket. Na meg az írásaid között is ki lehet olvasni,hogy nem egy búvalbélelt "nyugdíjas" vagy. A '70-es évekbeli képek tetszenek,(minden kép jó), mert én éppen abban az évben születtem. Jó régen volt:(
    A képeken látott csemeték az unokáid? Annyira természetesek a képek. :D
    Jó írást kívánok!

    VálaszTörlés
  4. Puff! na Iván totál meggyőztél. Nincs már nekem helyem a fővárosban. Jaj de jó a "tanyán" lakni :) :) még akkor is, ha nem is igazán tanya, de a csend az valóságos gyógyír :)

    VálaszTörlés
  5. Off: Miért tünik el állandóan a jobb oldalad ?

    VálaszTörlés
  6. Hatalmasat es jot derultem az irasaidon! Elottem is a regi szep idoket elevenitetted meg! Koszonom!

    VálaszTörlés
  7. Kathy.
    A fényképed alapján egy aranyos mosolygós"kis"teanegert látok,szeretném, ha ez mosoly életed végéig elkisérne,(rajtam nem fog múlni.) Igyekszem, hogy az Élet nehéz oldalát könnyebbé tegyem,(környezetemben)ha másként nem megy, legalább egy kis derűvel. A humor a legjobb gyógyszer,nekem elhiheted. Örülök, hogy nálam jártál, várlak máskor is.

    VálaszTörlés
  8. Ez pontosan így működik ebben a drága panelben! Nagyon jó volt, szétröhögtem magam :)

    VálaszTörlés
  9. Iván. Én lehet ehhez még nem írtam kommentet, de nagyon nagyokat röhögtem most is,(ismétlés a tudás atyja) és tudom bármikor fel akarom rázni magam, csak keressem meg és olvassam el újra és újra! Szenzációs! És biza így van!!!
    Ez az írásod szerintem az egyik gyöngyszeme blogodnak :) :) :)

    VálaszTörlés