Gasztró tipus 1

A ROMANTIKUS

A konyhában alig hallható lágy "mnyúzik", minden sarokban egy művirág csokor (sárga rózsák, piros rózsák,napraforgók). A konyha szekrényről füzérben lógnak le a műanyag színű futok, az ablakon baldachin szerű függöny, a konyha bútor fogantyúját nagy faragott fa rózsák helyettesítik, az asztal cirádás (rokokó).

Konyha tündér érkezik. Haja lokniba csavarva, hátul hatalmas rózsaszínű masnival összefogva,pink színű tüll nylon köténye nagy fodrokkal díszítve, amelyek hátul a szimmetria kedvéért még nagyobb masnival van megkötve. Arc "Barby baba" formára alakítva,topánka egy magas sarkú plüss papucs.

Érkezés belibbenve." Lá,lá,lá,lá,...lállálá, holdvilágos éjszakán ",szól a dal "lajtosan" és a virágok megsimogatása után, kecsesen kézbe véve a receptet (aminek a széle dekoratív módon hullámos díszítésre vágva, mint egy kép keret) és egy sasszé,valamint egy piruett tánc lépés után (közben lá,lá,lá,...lállálá), felkerül a pillangó keretű szemüveg. A recept olvasása kecses tánc lépésekkel tarkítva végződik (közben a dal megváltozik a "szeretem a nyíló orgonát" és hozzá az elmaradhatatlan lá..lá..lá )

Megindul a cseverészés. "Gyönyörű leszel, gyönyörű, majd meglátod, hogy fognak neked örülni, szép rózsaszín leszel, fehér diszítéssel,...lá...lá...lá, nem mégsem...fehér leszel rózsaszín díszítéssel,(....ló orgonát...lá..lá) vagy inkább pink?-piros rózsával a tetején?" kecses mozdulatok a konyha eszközök felé, tojás ki a hűtőből, balett ugrással az asztalhoz, konyha szekrény nyitását megelőzi egy sasszé, utána egy pukedli és közben nagy sóhajok, "jaaaaj istenem,de szépek vagytok" és megsimogatja az asztalon lévő műanyag tálcára pingált csendéletet."Cuki lesz,csak előbb felverjük a habocskát,utána teszünk bele cukrocskát, így ni ( lá..lá..lá) és ide félretesszük." Itt vannak a tojáskák, na...ne gurulj el, te kis haszontalan, mindjárt összetörlek! Na most már alakulunk, (ujjacska a habocskába,majd a szájacskába) hmmmm,isteni" és egy villám gyors piruett.Függönyhöz táncolva, félre billentve kitekint (ahol térdig érő hó látványa fogadja ameddig a szem ellát) "csodálatos,ó,csodálatos és ez a mennyei.....Lá,lá,lá,...."jaj de jó, a habos sütemény", szólal meg újra lágy szoprán hangján, a kék szemek a mennyezet felé tekintenek (fohász az ég felé) és a tepsi megtelik a torta alapanyagával, amit a rózsaszín-tűzpiros baba mintával tarkított védőkesztyűvel"f i n o m a n ", centinként igazgatva"gyere drágám a sütőcskébe" monológgal kiegészítve kerül a sütőbe." Jaj.... addig nem csinálok semmit, mig ezt a dalt végig nem hallgatom, Pavarotti...Pavarotti,....lááááááááá, hmmmm, hmmmmm és közben fejét lágyan ingatva,két kezét mellére kulcsolva,csukott szemmel...meghalok...meghalok...nem bírom,gyönyörű,..imádlak" azzal egy csókot nyom a rádió hangszórójára. Nagy sóhaj után vissza a sütőhöz, ahol hamarosan"gyere te kis édes" (ez még Pavarotti hatás) hívó szóra megjelenik a tepsi. Kis idő múlva a a konyha csendjét áthatja az alkotó kacéran pipiskedő hangocskája."Szép leszel, majd meglátod,teszek rád habocskát...így ni...ide is kicsit, jól van, most ezeket a gyönyörű marcipán figurákat, nincs karácsony ugyan, de az angyalka nem maradhat el,...ez az, mellé tesszük a rózsákat...nézd, majdnem eltakarta az angyalkát...még egy kis habot ide is...ide is...ide is...ide is..., nem is tudom,tegyek még rá?...Na még ezt a maradékot rányomjuk és KÉSZ. Hmmmm, csodás vagy". Megbűvölt arcocskával nézi az alkotást,...de most mi történt, mi a baj? Mi ez a rémület. A torta ott díiszeleg az asztalon, a rádióból "gyere,gyere ki a hegyoldalba" dal okozza a rémületet.Tündérünk két balett ugrással magára hagyja a művet, amit másnap a család rózsaszín díszek közepette egy zenélő doboz csilingelő hangjának kíséretében fogyaszt el.