A zacc nem biztos,hogy mindig zacc

Pindur (cica):Cirmi! Cirmiiiiiii!
Cirmi (cica): Ne üvölts, nem a megasztárba vagy, Mi vaaan?
P: Kagylózz ide, a gazdi megint alakitott.
C: Na lökd a rizsát,antennázom.
P: Oksi, de azért kinyithatnád a szemedet.
C: Miért, akkor jobban hallom?
P: Na, akkor ezt figyeld! Tegnap reggel a gazdi piszok korán ébredt. Arra lettem figyelmes, hogy tétován elindul, az előszobában "dzsipieszezett", nem tudta merre hány méter. Az igaz, hogy a szeme átment ázsiai  Nem Lát Ni figurába. Ez okozhatta, hogy egyik papucs a lábán a gazdi asszonyé volt, ami miatt kénytelen volt a pisai ferde tornyot alakítania. Amikor az egyik szeme résnyire kinyílt, kitárta az konyha ajtót  és körülnézett. Ejnye vajon mit szemlélhet? Tán a kávéfőző tornyát? Hisz azon meg nem sokat lát.
C: Hiiiiii! Apám...illetve anyám,te így tudsz? Miért nem mész irodalmi vetélkedőre?
P: Mennék,de félek, hogy elvetélek. De most nem ez a téma. A gazdi átvette egyik rokonunk tempóját és lajhár lassúsággal, szétbontotta a kávéfőzőt alkatrészeire, majd komótosan összeállította üzemi funkcióra és megelégedve nyugtázta, hogy a kávéfőző kilövésre készen áll. Egy kis idő után bicegősre fogva  a figurát bement a szobába és és a fotelben vajúdott azon, hogy miért verte meg a sors a kávéfőzéssel. E mély gondolatok közepette még mélyebb álomba merült.
C: Jézusom,sejtem mi lesz... rongy szindróma.
P: Az milyen?
C: Égés, mint a rongy.
P: Ma nem nyertél. Amikor kilesett a résen,az órára pillantva a két kovakő az agyában megtette a magáét, a szikra kipattanása hatására megállapította, hogy az idő az ő engedélye nélkül tovább haladt, ergo valószínűsíthető, hogy rendkívüli állapot kihirdetése következik. Ugrásnak nem nevezhető mozdulattal, sánta szöcske utánzását mímelve ért ki a konyhába, szeme elvesztette régi vágását, át ment Ki Gu Vadt állapotba. Nem fogod elhinni.... a konyhába se égett szag, se kávé.
C: Na de akkor mi történt?

P: Hát ez az. Ez a gondolat viharzott át a gazdi agyán is és rögtön kapcsolt....a villanyóra!!! Sánta gepárd módjára vágódott ki a folyosóra a villanyóra szekrényhez, ahol látta, hogy az órával minden rendben van. Már majdnem megnyugodott, mikor villámként hasított belé, hogy akkor mi lehet a baj? Vakaródzással próbálta vérkeringését frissíteni, amivel valószínű, hogy elérte a kívánt hatást, mert egyszer csak országútnyi széles mosollyal az arcán, előrángatott egy létrát és a beépített kisszekrényt kipakolva ( ami a menyezett magasságában helyezkedett el) kereste a kismegszakító automatát.
C: Sejtettem, hogy ott lesz a probléma, hát ez evidens.
P: Nem tudom, hogy evidens e, nem vagyok villanyszerelő, de tény, hogy evidens ide, evidens oda, az automatával sem volt semmi baj.
C: Várjál...várjál, megmondom...elfelejtette a kávéfőzőt bekapcsolni.
P: Ez se bingó, ezt már az első percben ő is megnézte. Tudod,hogy ilyen témákban Ő zseni. Na de most már "szabad a gazdi". A hiba oka, hogy a kávéfőzőhöz egy hosszabbító zsinór volt csatlakoztatva, aminek a dugaszalján egy kapcsoló van. Ez a kapcsoló volt kikapcsolva ami természetesen a konyhai szekrény háta mögött helyezkedett el.
C: Na végre, ezért nem kellett volna felkelteni.
P: Várjáááál, nem ez a poén. Mikor már a gazdi mindent nyugtázott,rendezett,újra bekapcsolt és lőn csoda, a kávéfőző működik (szuszog, pöfög és ami kell). A gazdi elindult az ajtó felé,hogy közölje a hírt a mélyen alvó gazdiasszonnyal (hogy fog neki örülni), mikor háta mögül 5 másodperc alatt gejzír formájában tört ki a nedű.
C: Oké, de ezzel légyszí ne untass, mi ebbe a ráció?
P: Hát kérlek az, hogy a kávé helyébe, a desztillált víz lett a nyerő....ugyanis valószínű, hogy nem került kávé a főzőbe.
C: Jó, de te ott voltál,nem láttad mit csinált?
P: De, sokáig is gondolkodtam a dolgon. Az történt ugyanis, hogy mikor a gazdi szétszedte a kávéfőzőt, kikaparta a zaccot és elegáns mozdulattal (már amilyen az övé),a szemetesbe öntötte, majd akkurátosan megtömte a szűrőt finom kávéval (még dúdolgatott is hozzá),finoman kiskanállal megpaskolta, majd ezt is a szemetes felé  még elegánsabb mozdulattal mint az előbb,csont tisztára kiürítette. Ezután már  csak a szakszerű szerelés következett.
C: Na de mégis,ivott kávét?
P: Ivott is, meg nem is.
C: Na ne gyere nekem a mesedélutánnal. Nyögd már ki.
P: Az történt, hogy a kávéfőzés végül is (jól vagy rosszul) sikerült és a gazdi megelégedett arcal ült az asztalhoz és tette bele a belevalókat. A helyzet akkor kezdett kritikussá válni, amikor a gazdi az első nagyobb korty után megállt, gondolkodóba esett, majd enyhe undorral megpróbált mégegyszer nekiveselkedni, de a második korty a mosogatóba landolt.
C: Most már ki vele, mi történt?
P: Hát az történt,hogy cukor helyett két kiskanálnyi sót sót tett bele, ugyanis a két  tartó közel azonos (egy garnitúra), de nem ez az igazi poén. A gazdi asszony éppen akkor jött ki álmosan a konyhába, amikor a gazdi már a poharat mosta és azt kérdezte," apukám, nem főznél egy jó kávét, nem tudom mi van ma velem, de ma reggel alig tudok észhez térni". A gazdi csak ennyit mondott, "jó neked, hogy csak reggel, azt hiszem én egész nap ész nélkül leszek" és azzal elkezdte a kávéfőzés gyönyörébe belevetni magát

Kiskert tulajdonosok. 1. rész

Előszó:


Lehet, meglepődtök, hogy ezt a témát választottam írásomnak, mivel általában erről csak a monoton, unalmas munka jut eszünkbe. Ennek ellenkezőjét szeretném bebizonyítani az alábbi esetekkel.


A fűnyírás rejtelmei


Kató néni (aki közelít a hetvenhez) a Foci VB-t nézve, csodálattal bámulta a kockás zöld gyepet és elhatározta, hogy a zsebkendőnyi méretű telkét ilyenre varázsolja, mivel az utóbbi tíz évben (mióta férje meghalt), a kutya se figyelt fel rá. Elképzelését tett követte és nagy elánnal vetette be magát (meg a füvet) a megvalósítás felé. A füvesítés részleteire most nem térek ki (az külön megér egy misét). Elsődlegesen sikerült is 9999 forintért (akciós!) egy fűnyírót beszerezni, amit a hóna alatt feltűnően szállítva, büszkén jelezve a nagyvilágnak, hogy Ő egy felsőbb rendű lény. Otthon meglepődve tapasztalta, hogy e készüléket a célba vett helyen csak hosszabbító zsinórral tudja megközelíteni, így kénytelen volt másnap egy fél napot zsinór beszerzéssel foglalkozni. Mindeközben rendkívül esős napok következtek, ami Kató néni esetében rendkívül kritikusnak bizonyult, mivel a fű magassága elérte a 12-től 20 cm-t (átlag 16 cm). Ez azt jelentette, hogy a ZÜMMÖGŐ-nek (így lett elnevezve a masina) e feladat megoldását kellett megoldania. Aki nem tudná, e masina max. 7 cm magasságú fű nyírására volt hitelesítve. Kató nénit mind e részletkérdés nem érdekelte, nagy vehemenciával ugrott neki a fűnyírásnak, amire a masina három másodperc után abbahagyta a zümmögést. Többszöri nekirugaszkodás után rájött, hogy ha a gépet felállítva (úgy, mint a ventilátor), két hátsó keréken tolva, sikerül a füvet felszecskázni, aminek következtében Kató néni eltűnt a levágott törek halmazban, amit a szomszéd, Gyula bácsi, a borostyánnal befutott kerítés mögött kukkolva figyelt, (ez itt helyi szokás.). Mivel a fűnyírás technológiája Kató néni derékszögbe hajlását igényelte, így két sor elvégzése után eszébe jutott, hogy férje ilyen kritikus helyzetben mindig a nyugtatót és erősítőt vette igénybe, amit jelen esetben a boros demizson tartalma helyettesített. Két nagy pohár elfogyasztása után kattant be Kató néni agyába, hogy a zsinórt, ha a vállára helyezi, könnyebb maga után vonszolni, mivel nem kell időközönként lehajolni a zsinór továbbításhoz .A problémát az okozta, hogy a fordulónál a zsinór a nyaka köré tekeredett és ráadásul egy rózsa tő igyekezett a továbbjutást megakadályozni és ettől a szorítástól Kató néni arcszíne ibolyakékké változott. Ezt a technológiát elvetette és a bor hatására a zöld fű mezőben S és Z alakú formát nyírva (ventilátoros megoldással) száguldozott. Amint e kreatív műveletet végezte (saját maga megelégedésére), nem vette észre az előtte lévő vezetéket, úgy söpört át rajt szikrázva a gépével, mint Schumacher a célvonalon. Ennek következménye, hogy Kató néni dobott egy hátast. Gyula bácsi, a szomszédból, viharos gyorsasággal rohant segítségére.. A helyzet komolysága megkívánta a mesterséges légzést. E művelet következtében, Gyula bácsi ízlelő bimbója megérezte a drága nedű ízét és levegő adás helyett a szippantás technológiáját választotta, amire Kató néni érzékenyen reagált (potyázni nem enged). A helyzetet gyorsan felmérte és úgy ítélte meg, hogy Gyula bácsi intim kapcsolatot akar, ezért szép lassan két karjával átfonta Gyula bácsi nyakát és oly szívó hatást eszközölt, hogy az öreg feje is ibolyakék színt vett fel. Mire nagy nehezen tisztázódott a helyzet, az öreg folytonos moment, moment kísérő szöveggel távozott és rohamléptékbe megjelent a kapuban, nyakában egy kötegnyi hosszabbító zsinórral, (kb.50 kiló) és maga előtt tolva egy megviselt 1300 W-os elektromos fűnyírót. Sandán rákacsintott Kató nénire, aki a demizson árnyékában érdeklődést mímelve figyelte Gyula bá hadműveletét. Az elektromos összeköttetés után, Gyula bá nagy vehemenciával indult a szélső sornak, ahol mindjárt sikerült a beton járdaszegélyből egy centit simára gyalulni,(irtózatos hang effektus kíséretében.) Továbbiakban a második forduló után irtózatos nagy robaj és a fűnyíró gyűjtő dobozából Gyula bá bal lába mellett kis tornádó erősségű levegő áramlott ki a szecskázott fűvel együtt. Megállapítás, a fűnyíró kése egy öklömnyi kő darabot repített a fent jelzett dobozba. Gyula bát ez a helyzet nem rendítette meg ugyanazzal a kezdeti tempóval száguldozott a fű rengetegben, időnként Kató nénire kacsingatva. A helyzet akkor kezdett bonyolódni, hogy kb. ötpercnyi nyírás után a masina kapitulált, azaz néma lett. Többszöri beindítási próbálkozás után, Gyula bá újra moment, moment dünnyögés kíséretében elvonult, majd pár perc múlva egy hatalmas szerszámos ládával jelent meg, (súly kb. 60 kg). A masina szétszerelése kissé bonyodalmas volt, mivel a csavarok fajtája más és más volt, így a hat darabos csavarhúzó készlete kevésnek bizonyult. Gyula bácsi nem ismert lehetetlent, oly ügyesen szedte a fűben darabokba a masinát, hogy a kerítésnél álló Erős Jóska csak elismerően bólintott. Egy idő után kiderült, hogy a masinával semmi gond, csak az elektromos csatlakozó lazult ki. Erős Jóska látta a dilemmát és felajánlotta segítségét. Nemsokára meg is jelent büszkén (jelezve felsőbbrendűségét) egy önjáró benzinmotoros fűnyíróval. Elégedetten nézett körül, jelezvén, hogy ezt nézzétek meg, kis lúzerek. Neki ugrott a masina köldökzsinórjának és a rángatási kísérletezésére, csak hangos böfögés volt a válasz (amit Gyula bá a teraszról visszhangként válaszolt). Ez az akció kb. fél óráig folytatódott, mígnem a köldökzsinór bedobta a törülközőt és utolsó rántás után úgy lógott Jóska kezében, mint egy gatyamadzag. Jóska az önjárást kénytelen volt saját lábán bemutatni, de még visszaszólt, hogy mindjárt szól Petyának, aki ebben a témában járatos. Nemsokára kinyílt a kétszárnyú kapu és egy kis traktor formájú géppel Petya mosolygós képe jelent meg, aki egy fejbiccentéssel jelezte, hogy mindent ért és máris ráfordult a kiskertre. A gép gyönyörűen működött, felszedve Gyula bácsi fűben hagyott gépalkatrészei, valamint Kató néni rózsái a komposzt kategóriába kerültek. A kilenc darab vakondtúrás elterítése oly gyönyörűen sikerült, hogy a füvezett kert területéről a fű láthatatlan lett. Kató néni, (aki Gyula bácsin kívül már mást nem nagyon látott a fent leírtak hatására) csak annyit mondott Jóskának, hogy kockásra nem lehetne e fazonozni. Jóska mosolygós képe eltorzult és csak annyit dünnyögött, hogy fordulj fel te vén szatyor!






Ui: Egy hónap múlva Kató néni kis kertjében az arra járók egy igazi zöldövezetet láttak, gyönyörű sóska termést.

Amikor már "dönteni" kell

Ezen a nyáron elérkezett az az idő, amikor a nagy fám már kiöregedett (40 éves volt).
Nehezen szántam rá magamat, hogy megváljak tőle, de eljött az a pillanat, amikor búcsút kellett venni.
Azokat a pillanatokat örökítettem meg, amikor utoljára láttam.
Nagyon fog hiányozni, de az vigasztal, hogy amit ültetünk reméljük ő is megéli a 40 évet az utódaimnak.

 

Magassága: 30 m. volt

Kedvenc pihenőhelyem





......neki meg ez!

Kimozdultam

Cilike,aki megvárt. Az egész telet a szabadban élte át a nyaralom teraszán.Két barátom gondoskodott etetéséről.

Magoskenyér

Húgomnál voltam és megkínált a legújabban sütött kenyerével. Már nagyon sokfajtát megismertem nála, de ez nekem nagyon bejött. Mivel a teljes kiőrlésű tönkölybúza az alapanyaga, mindjárt vevő lettem rá, (mivel cukorbetegségre hajlamos vagyok.) Amikor elmondta a készítési módot, akkor lepődtem meg igazán, mivel az egész olyan egyszerű, hogy ami a képen látható azt már én készítettem, annyi változtatással, hogy a belekerülő magokat előtte megpirítottam,(a pirított szezám meg a "szotyi" igazi ínyenc csemege.) Amit külön kiemelnék, hogy az állaga laza szerkezetű, de ugyanakkor laktató. Amire ügyeltem (harmadszori sütésnél már szám íze szerint) az a sózás. Ha már megvan a megfelelő íz , akkor már "otthon" vagyunk. Nekem nagyon ízlik, remélem, hogy másnak is fog.
A recept és a sütési mód megtalálható itt.
JÓ ÉTVÁGYAT!

"Peches ember ne menjen a jégre"

Pindur (cica): Cirmiiiiiiiiii,…merre vagy? Alszoool?

Cirmi (cica): Most már nem!!! Sikerült a fülembe ordítani. Mi vaaan…mi a dörgés?
P: Csak azt szeretném mondani, hogy ez az év is jól kezdődik.
C: Viccelsz? Mire gondolsz?
P: Hát erre a felhajtásra, amit a gazdik műveltek.
C: A nagytakarításra gondolsz?
P: Nem szívesen gondolok rá, de ha már szóba jött. Te…mit szólsz, a gazdi fater,hogy kiakadt mikor megtudta,hogy nagytakarítás lesz. Pedig előző nap közölte vele a gazdi asszony. Nem is aludt jól az öreg, mert az éjjel háromszor csináltam meg a tripla szaltót.
C: Hogy jön ez ide? Mi itt az összefüggés?
P: Hát ott szoktam aludni a lábánál. Vágooood??? Akkorát rúgott álmában, hogy örökké levegőben éreztem magam
C: Jó, jó,de azért maradjunk annál, hogy csak dupla szaltók voltak,esetleg meg egy fél. Te mindig ráteszel egy lapáttal.
P: Minden esetre ennyi cifra szöveget rég nem hallottam, pedig kiskoromban elég „csöves” területen kóboroltam. Kiakadt az öreg szépen.
C: Na de mi is! Erre én sem számítottam. Ezt a nagy qrva nagy cirkuszt, ami ezzel jár.
P: Láttad a gazdit amikor bevonult a szobába azzal a sok haditechnikai szereléssel? Azt hittem valami harci bevetésre készül.
C: Jaaaa… amikor a porszívót hozta be, darabokra szedve? Eléggé harci állapotot produkált.
P: De mindjárt lement „alfába”, amikor a fotelt odébb akarta tolni és odacsípte az ujját a másik fotel karfájához. Hú de nagy „anyáknapja” volt! Kiabált is jó nagyot, hogy mind a tíz emelet lakói tudják meg, hogyha őt többé nem látják,hősi halott lett. Tény, hogy megdagadt az ujja akkorára, hogy alig fért a többi közé.
C: De nekem az jobban tetszett…hát ezen még most is röhögök…amikor a kihúzott porszívózsinór automata visszahúzó gombját nyomta meg.
P: Miért mi volt? Azt nem láttam.
C: Persze, hogy nem, hiszen mikor porszívózott, már a 47. helyen próbáltál elbújni. Hát kérlek az volt…hogy ott állt a porszívó mellett, megnyomott egy gombot, a zsinór mint a villám indult be a porszívóba és a végén lévő dugasz olyan erővel vágta tökön a gazdit ,hogy nem szerettem volna látni amit ő látott. Még fél óra múlva is számolta csillagokat.
P: Jaaa, akkor azért ment olyan furcsán…azt hittem hülyéskedik.
C: Rögtön szólt a gazdi asszonynak, hogy meghatározatlan ideig technikai szünet.
P: Kérdezte is a gazdiasszony,”te ezt direkt csináltad?”
C: Mindenesetre nekünk sem volt dalospacsirta az életünk. Ennyit nem cikáztam az életemben, mint akkor.
P: Hát meg is lett az eredménye…az összes mozdítható tárgy repült. Ha jól láttam, nem álltak neki összeragasztani.
C: Na és a gazdi azzal a puha porseprűvel, hogy tudta odébb tolni a legnehezebb tárgyakat? Szerintem mágikus erővel rendelkezik. De az sem volt semmi, amikor a bazi nehéz faszéket a lábára ejtette, akkor meg a lába ujja vette fel a felismerhetetlen állapotot. Legalább szinkronba lett a kezével. Aztán az már hab volt a tortán, amikor a szőnyegtisztító gépet bekapcsolva felejtette a szőnyegen és úgy hagyta, elfelejtette a gőzölőt lekapcsolni.
P: Akkor azért van az a háromszög jel belesütve a szőnyegbe az ajtónál. Nem néz ki rosszul…de jól se. A gazdiasszony nem kapott gutaütést?
C: Nem. Egy darabig nézte és azt mondta, hogy ezentúl ez lesz a „logonk.” Megedződött a gazdi mellett. Sok mindent átélhetett 45 év alatt.
P: Te, nem vetted észre,hogy a gazdi a szekrényből időközönként egy üveg gyógyszert vesz elő és elég sűrűn fogyassza?
C: Arra a gömbölyű üvegre gondolsz, piros mezőben arany kereszt címkével?
P: Ja és mindig azt mondja mielőtt meginná a kupicával, hogy „ezt nem lehet józanul kibírni.”
C: És a gazdiasszony ezt látja?
P: Nem, de azt megjegyezte, hogy „te fél nap alatt tíz évet tudsz öregedni.”
C: Minden esetre a gyógyszer hatására a gazdi nem vette fel a gyilkos tempót és azt a stratégiai megoldást javasolta, hogy ma „hagyjuk a dagadt ruhát másra…” majd egy öblös fotelben, mélyen elgondolkodva „lenni vagy nem lenni” szépirodalmi idézeten,(a gyógyszer elérte a kívánt hatását), átment álomvilágba.
P: És a gazdiasszony? Mit szólt?
C: Különösebben nem izgatta magát, azt mondta, hogy „ezt a gazdi nem ússza meg, mert előttünk a jövő.”
P: Minden esetre a mi nyugalmunknak egy jó ideig annyi, de majd csak kitavaszodik!
C: Jó hogy mondod, áprilisban kezdődik a tavaszi nagytakarítás.

Amig ilyen van,nincs semmi baj

Még fel sem ocsúdtam a tavalyi évből, amikor egy váratlan meglepetésben lett részem. Kedves blogtársam, Juci  egy díjjal lepett meg.


A díj a szívbeli baráti kapcsolatot jelképezi. Ha belegondolok, hogy a mai felgyorsult világban a barátság milyen nagy ÉRTÉK, akkor ennek a díjnak őszintén szívből örülök.
Juci, nagyon szépen köszönöm a díjat és örülök, hogy blogon keresztül is sikerült kedves barátot megismerni.
Egy éves blogolásom alatt, nagyon sok kedves embert ismertem meg és gondolatban nekik is küldöm a díjat.

Mielőtt tovább adnám a díjat, a szabályok:
 Írj egy bejegyzést, amelyben közzé teszed a Liebster-Blog képet, és másold be az útmutatót.

- Linkeld be annak a személynek a blogját akitől kaptad a díjat, és hagyj nála egy hozzászólást, hogy elfogadod a díjat, és add meg a bejegyzésed elérhetőségét.

- Ezután gondolkodjál el azon, hogy ki az a 3-5 blog szerzője, akinek a díjat szívesen adnád, linkeld be őket a bejegyzésedben és értesítsd őket egy hozzászólásban a jelölésről.

- Tehetséges kezdő blogokat részesíts előnyben

Terike

Gizi

Kathy

korosi család

Vikki

1 éves születésnap

2010.jan.1.

Ekkor kezdődött blogom pályafutása.

Ugyancsak nagy izgalommal vágtam bele ebbe a nagy kalandba, hiszen, akár a számítógép, akár a gépírás újszülött technikai szinten működött.

Most egy év múlva, visszatekintve az eddigi írásaimra, ami elsősorban humoros epizódokat tartalmaz sajátos szemléletemmel.

Célom az volt, hogy aki hozzám belép, egy kis időre mosolyogva kapcsolódjon ki.

Arra nem számítottam, hogy ennyi érdeklődés kíséri írásaimat.

Meg kell mondanom, hogy ez jóleső érzéssel tölt el. Az meg hab a tortán, hogy sikerült a blogon keresztül barátokat megismerni.

Köszönöm, hogy nálam jártatok, érezzétek jól magatokat nálam.

Szívesen várlak benneteket.