Addig vagy fiatal, amíg nem veszed túl komolyan magad.
Vavyan Fable

2010. november 9., kedd

Egy emlékezetes előadás

Amikor elérkezett életem egyik fontos eseménye, hogy nyolcadikas lettem, érdekes módon egészen más szemmel kezdtem nézni a világot. Nem mintha a „mindent tudok” társasági tagja lettem volna, hanem egyszerűen azért, mert hét évig erre a pillanatra vártam.

Miért kezeltem másként ezt az eseményt? Mert a nyolcadikas az nyolcadikas, az már az iskolában a „csúcson” van. Az alsóbb osztályosok, most már kellő tisztelettel figyelhették tevékenységünket, mert itt már a tanuláson kívül, más jellegű dolgok is előtérbe kerültek, különböző szakkörök formájában. Így kerültem én is az iskola „színjátszó szakkörébe.”
A dolog úgy kezdődött, hogy a magyar tanárnő rendkívül agilis temperamentumával, már az első órán (magyar helyett) közölte, hogy a színjátszó szakkör (aminek Ő a vezetője) erre az osztályra épül. Készüljünk, mert hamarosan elő fogjuk adni a „Pál utcai fiúk”-ból a gittegylet jelenetet. Gyorsan kiosztotta a szerepeket (micsoda tempó) és egy hónapra rá, már előadtuk,”kirobbanó" sikerrel.”
Nem akarok a darab részleteibe bocsátkozni, de azt a részt, ami a „kirobbanást” előidézte, az említésre méltó. Persze nem azért, mert forgatókönyv szerint ment volna az alakítás, de az is igaz, hogy az egész a „véletlen” műve. De ne vágjunk elébe, „lássuk a medvét.”
Az történt ugyanis, hogy Weisz (Kutasi Tibi) annyira komolyra vette a figurát, rágógumi (gitt helyettesítő) helyett, eredeti gittet rágott, míg a társaság többi tagja a rágógumival imitálta a gitt rágást (amerikai stílusban.) Amikor a Rácz tanár úr (Bodor Jani) a fekete keretes száz évvel ezelőtti divatja múlt öt dioptriás okuláréja mögül, a gitt asztalra pakolását követelte, Weisz a szájából kiemelve, úgy csapta az asztalra, hogy a gitt puhítására szánt nyálmennyiség egy része, a kíváncsian bámuló tanár úr egyik okuláréján „landolt,” következésképpen ezen átlátni csak az tudott, akinek nagy volt a képzelő ereje.
Bodor kétségbeesetten nézett az egyszemű okulárén át az elsősorban űlő tanárnőre,(hátha van valami „B” terv erre az esetre) akinek a meglepetéstől a pupillája kitágult, majd amikor a szemüvegen a nyál egy része lassan kezdet lecsordulni, a lecsöppenés veszélyét vonva maga után, kitört a nézőtéren az „oltári” röhej és a tanárnő is hangos nevetéssel (arcát kezébe temetve) nyugtázta, hogy akárhogy is nézzük, ez „gyilkos” poén. Bodor, (mielőtt a csepegtetési jelenet elindult volna) komoly arccal levette a szemüveget és a világosság felé fordítva, érdeklődő pofával vizsgálta, (a terem tombolt a röhögéstől) közben nem feledkezve el szerepéről, a gittre tekintve kérdezte,-ez mi?
-Ez? válaszolt Weisz, ez gitt, tanár úr kérem.
-És muszáj ennek ilyen híg alapanyagban érlelődnie?- kérdezte a tanár úr (impromizálva.)
Weiszet meglepte a kérdés és amíg a nézők hangos nevetése tartott, addig fapofával gondolkodott, majd rávágta.
-Igen, két dolog végett. Az egyik, hogy a gitt puha maradjon, a másik meg, hogy a tanár úr, még ha félszemmel is, most már „tisztán láthatja,” hogy a gittegylet nem ront az iskola tekintélyén.
Bodor, látva a szemüveg állapotának veszélyes voltát,(a csepegés helyett a nyúlás lépett előtérbe) egy hirtelen mozdulattal kihúzta az asztalfiókot, és laza mozdulattal beleejtette, (csak később derült ki, hogy a tanárnő jegyzetei a fiókban voltak.) Hát elég sokára tudtunk vissza térni az eredeti szöveghez, mivel a gittegylet tagjait elkapta a „röhögési” kényszer és ahányszor a Bodorra néztünk, annyiszor csuklott el a hangunk.
Nem kell mondanom, hogy az előadás egész évben téma volt, (a hír eljutott a másik iskolákba is) és ahányszor szóba került, a mosoly mindig megjelent az arcokon.

7 megjegyzés:

  1. Megnéztem volna ezt az ominózus sikerdarabot :)

    Köszönöm, hogy olvasóm lettél :)

    VálaszTörlés
  2. Hát ez tényleg nagy jelenet lehetett.

    VálaszTörlés
  3. H. mária.
    Örülök, hogy tetszett.
    Garffyka
    Lehet, hogy megelőztük akkor a korunkat, mert ma már a tv.-ben az ilyen "durvának tűnő szitú", már nem is poén.Blogodból itélve, jó humorérzékkel rendelkezel.
    Örülök, hogy itt jártál, érezd jól magad nálam és én is üdvözöllek az olvasóim között.
    Vali
    Mivel tudom, hogy vizuális tipus vagy, fantáziádra bizom a jelenetet.

    VálaszTörlés
  4. Terike
    Az igazi előadás ez után következett, fel léptem az "élet" színpadára, még most is ott játszom.Azt elmondhatom, hogy rengeteg szereposztás jutott, amit igyekeztem jól "eljátszani", több,kevesebb sikerrel.

    VálaszTörlés
  5. Bianka
    Örülök, hogy tetszett.:)

    VálaszTörlés