Madarak "karácsonya"

Nem fogjátok elhinni...ő is ősz..őszapó

Had legyen nekik is karácsonyuk

Karácsonyi sütés

Mint minden karácsonykor,most is,RENDKÍVÜLI dolog történt nálunk.
Vállalkoztam,(mostanában ez a módi). Sütöttem !!!!!
Most mit kell ezen csodálkozni? Jaaa..hogy már volt egy pár eset
amit jobb volna elfelejteni. Igen..de azért ne hogy a "nyúl vigye a puskát",karácsonykor én lövök...ill.jövök és beszálltam a második
félidőbe,(az első a bevásárlás volt),de azt máskor írom meg,(jelenleg azt még ki kell hevernem).
Na,de lássuk a medvét.


         Leveles tésztában sült szűzpecsenye.

Ezt hogy mertem bevállalni? Csak komoly felkészültséggel,ami abból állt,hogy a bevetés előtt a stampedli akció lépett életbe,ami állt,hogy a saját készítésű 50%-os (na jó..legyen49) ágyas körtepálinkából 2, azaz kettő stampedlit "benyeltem".

            A szűzpecsnyét mossuk meg,hártyázzuk le,kenjük be, 1 evőkanál olíva olajjal.Szórjunk meg borssal,kakukkfűvel,rozmaringgal,(egy kicsit sózhatjuk),majd csomagoljuk be fóliába és tegyük a hűtőbe pár órára.

 A megmosott gombákat vágjuk apróra darabokra,serpenyőben forrósítjuk fel,a margarint adjuk hozzá,sóval,őrölt borssal és kakukk fűvel ízesítsük.Pároljuk el a levét.Szórjuk rá a lisztet és
pirítsuk vele egy percig.Vegyük le a tűzről,még melegen dolgozzunk bele két tojás sárgáját.

 A bepácolt pecsenyét serpenyőben egy evőkanálnyi felhevített olíva olajon süssük elő mindkét oldalán és utána egy kicsi vízben pároljuk meg puhára.
A leveles tésztát nyújtsuk ki fél centi vastagságúra és vágjuk négy részre.Tegyük rá a gombapépes pecsenyét.

.Ha kissé kihűlt,kenjük meg a tojás sárgájával,halmozzuk a tetejére a gomba pépet.

Burkoljuk bele,széleit jól nyomkodjuk össze.Tegyük sütőpapíros tepsibe

,tetejét kenjük meg tojás sárgájával,majd villával szurkáljuk meg.

 Előmelegített sütőben 180 fokon,legalább 35-40 percig sütjük.

...és a családom egyből ellenőrzés alá vette.

MINDEN KEDVES OLVASÓMNAK BÉKÉS,BOLDOG KARÁCSONYT KÍVÁNOK

NA MOST MI VAAAAN?

Pindur(cica):Cirmi!..Cirmi!..Hallasz?..Merre vagy?
Cirmi(cica)(ágy alól):Mit dübörögsz?Mi van már megint?
P:Nagy nap a mai.
C:Miért,már karácsony van?Akkor kérem az ajándékom!
P:Neeeem!...Az még pár nap múlva lesz.
C:Jaaaa?...Akkor mi francnak keltettél fel?
P:Év értékelőt tartok.
C:Miiit!..Most?..Nekem?Hiszen még nem múlt el az év.
P:Előre hozott év értékelő lesz.
C:És ha engem nem érdekel?
P:Nem muszáj meghallgatni,de akkor az összes legfinomabb
  falatokat én fogom megenni,tudod,hogy én vagyok a FŐNÖK.
C:Ez zsarolás!!!Panaszt teszek a gazdinál,meg feljebb,a
  whiskas egyesületnél.
P:Nyugodtan,de akkor is én fogom kizabálni a nasidat és
  még el is foglalom a kedvenc helyedet.Különben is
  meghallgatni nem kötelező,írásban is megkaphatod,csak
  küld vissza aláírva..ja,és sokszorosítsd és add át 5
  cicának.
C:A kurva életbe..ez a macska egyenlőség?
P:Ne károgj nyávogva.Miért?Hiszen magad úra vagy.Vagy nem?
  Na,akkor figyelsz?
C:Nem látod,csupa fül vagyok(hogy ne legyen zabálni valód).
P:Oké.Nem akarom szaporítani a szót,ebben az évben minden
  nagyon jó volt...
C:Várj..várj.Hát a szegény Cili tesonk elment örökre.
P:Sajnálom..de felnőttként kell a dolgokat kezelni.Az élet
  megy tovább.Különben is az már a múlté..a jövő..a jövőt
  kell nézni.
C:De azt mondtad az évet értékeled,nem a jővőt.
P:Ne keverd össze a fogalmakat.A múltból építkezik a jövő.
C:???? Most akkor mi vaaaan????
P:Előre kell nézni..
C:Miért,mi van ott?Itt a szőnyegen nem látok semmit.
P:Ez a baj,hogy rövidlátók vagytok..nem látjátok a perspektívát.
C:Jaa..az hogy néz ki.Kell félni tőle?Tudod én humán lélek
  vagyok.
P:Semmitől sem kell félni,amíg vagyok..m e g v é d e l e k!
C:De tegnap is megetted a kajámat,alig hagytál.
P:Túl érzékeny vagy.Ami maradt abból is meglehet élni.
C:De a gazdi azt nekem adagolta ki.
P:A gazdi?A cica világban én döntöm el,hogy mi a szabály.
C:Akkor azt vegyen úgy,hogy nekem semmi?
P:Látom,nem akarod megérteni a lényeget.Egyforma jogunk van
  mindkettőnknek,de a szabályt be..kell..tartani.
C:De milyen szabályt?Hát nekünk cicáknak megvan a megszokott
  életvitelünk.
P:Nem is szólók bele,de azért gondolj a kajádra.
C:Oké...megyek vissza az ágy alá a kajára gondolni.

ÉDESANYÁM EMLÉKÉRE

Fiammal

Családi kör

Hát te ki vagy?

Egy picit had másszak.

Nem esem le,ne félj!

Na,mit dugtatok el előlem?

Ennek a légynek annyi...vagy nem?

Minden jóban van valami rossz

Mivel a fenti mondat sokszor beigazolódott nálam,most a legutóbbi esetet írom le.
Beköszöntött az ősz,a kedvenc évszakom.Vénasszonyok nyara,kellemes hőmérséklet,kristály tiszta levegő.Nem véletlenül válasszák az emberek családostól a kirándulást a szabadba.
Az avar illata,a lehullott falevelekben csoszogni,élvezni a lábunk alatt a rengeteg levél

susogását,zizegését.Ugye milyen csodálatos,de nem akkor, amikor ez a lomb hullás az én telkemen landol.
Miért vagyok úgy kiakadva egy "kis" őszi munkától? Eleinte én sem tudtam,hogy a levelek eltüntetése felér egy katonai alapkiképzéshez.
Első pillanatban,a terület feltérképezése volt a feladat,amibe azt kellett megállapítani,hogy a szélerősség mekkora és merről fúj.Mivel speciel nálunk a fák körbe vannak ültetve,
,így a szél is követte e kör-körös csatornát,ami azt eredményezte hogy a forgó szél mindenfelé vitte a leveleket.A helyzetet még komplikálta szélügyileg,hogy 3-4 percenként
változott a sebessége,hol kellemes szellő,hol viharos formában.Mondhatnák most azt,hogy szélcsendes napot  kell kiválasztani.Én is ezt mondtam,de már egy hete vártam a szélcsendes
időre,az én életem meg véges,így a fent említett napot jelöltem meg akciónak.
Mivel a levelek összetétele nem volt egységes (dió levéllel keveredve),akkor az jól tájékozott egyén,köztük én,tudja,hogy komposzt mint olyan számításba sem jöhet,így a komposzt program
törölve a processzorból.Maradt az összegyűjtés egyszerű módja,a levélseprű.Volt egy hosszú nyelű

levélseprűm,anno annak idején vettük,aminek most harcászati és munka szempontjából nem
tudtam hasznát venni,mivel egyszerűen kirohadt a nyele.Na nem az típus vagyok akit az ilyen megvisel ,megkerestem a gyerekek térdig érő "játék" nagyságú levélseprűjét és átmentem a "kotorászás"
akcióba.Az egészben csak az lepett meg,hogy nejem ezt a világ legtermészetes állapotának vélte.Mivel kotorászással nem lehetett egy nagy kupacot létesítenem,kis vakondtúrásnyi halmazokat
képeztem,amit a szél könnyedén forgatta meg a fejem körül és a nyitott nyaraló ajtón vágódott be,mindent őszi hangulatba hozva.
Ekkor nejem mintha valami rosszallását fejezte volna ki (valami kopott kokott anyját kezdte emlegetni) és nem láttam rajta a nászúti hangulatot.
Kotorászás és az "üvöltő szél" közben a szürkeállományom kiszínesedett és beugrott,hogy a szomszédnak van lombszívója.Juhhhhhhé...nahát...az élet milyen szép és
egyszerű.Azonnal meg is kaptam (tehát nincs akadály)és rövid műszaki tájékozódás után a 25 méteres hosszabbító zsinór kigubancolás gubancolta össze az idegeimet,de azért
közel félórás káromkodásnak meglett az eredménye (a zsinórt sikerült különböző akadályokon keresztül eljuttatni a lombszívóhoz:
Első lépésként a bekapcsolás után sikerült a cső előtt lazán lévő zsinórból beszippantani(hú,de jó a szívó hatás)és feltudtam mérni a lélekjelenlétemet,egyből lekapcsoltam,Mikor
meggyőződtem,hogy a zsinór továbbra is folytonos és nem lesz "kóbor" áram,BEINDULTAM."A de marha jó,erősen szív,csak úgy szívja a hozzá csatolt zsákba.Szupeeeer...de miért tudom egyre nehezebben
tartani?...Jaaa..a zsák kezd megtelni az aprított falevéllel,de hát ez így rohadt nehéz (hiszen még ali kezdtem el). Na a mindegy,majd kevesebbet engedek a zsákba,majd többször ürítem.
Az ürítést a nyitott tűzrakóhelyen végeztem...de ezt nem hiszem el! A cipzár lehúzása után kiöntéskor olyan finom por vágódott az arcomnak már nem nevezhető pofámba,hogy az izzadt képem ugyancsak 
kozmetikai reklámhoz hasonlított és levegőt meg annyit kaptam mint amennyi a holdon van."Ez így nem oké" állapítottam meg tudományosan.Mint már említettem nem az a fickó vagyok,aki feladja.
Újabb technológiát választottam.Ez a masina nem csak szívni tud, FÚJNI is.Ez,az.Ez az én esetem.Nem kell zsák,csak cseréni a csövet és két fokozatú fújást lehet eszközölni.Na,gyerünk.Olyan
izgatott lettem,mint szűz gyerek nászéjszaka előtt.Bekapcsoltam...és lőn csoda..tényleg fújja..de hogy? csak úgy repkenek a levelek,mint a seregélyhad,egyre feljebb, mígnem a fele mennyiség a
kerítésen másik fele a szomszédba köt ki.(Még jó hogy nem annál aki kölcsön adta a masinát)Hát még úgy ahogy beletörődtem volna ebbe a megoldásba,de sajnos látnom kellet,hogy a levelek,ágak,gallyak
a még virágzó ágyásokba landolnak.Ha vaki azt állítja,hogy onnan ki lehet szedni lumbágó nélkül (virágokat épen hagyva),azt az egyént többet nem ismerem.Na mindegy,a kerítésről és a tövéből
összegyűjtöttem a leveleket.Na de hogy oldottam meg a gyűjtést,szállítást.Egyszerűen "zseniális" megoldás jutott eszembe.Van egy nagy 150 literes műanyag hordom...na..gondolták  volna,hogy
egy zsenit ismertek meg bennem.Innen már gyerekjáték az egész...gondoltam én.Történt ugyan is,hogy a gyűjtött leveleket a kerti tűzhelybe öntöttem.Ez a terület egy nagyon szél csendes rész.
Itt kezdődik a gubanc,mivel a levelek félig nedves állapotban voltak és így kupac (mit kupac,hegy nagyságban)csak jövő nyárra szárad ki (ha kánikula lesz). Onnan láttam,hogy megint a zsenialitásomra
lesz szükség,hogy az istenért nem akart komolyabban égni,pedig már az összes étolajat,famennyiséget(szóba került az öreg rekamié is amin még alszunk) felhasználtuk.Na de miért születtem erre a világra,
Persze,hogy megoldom.Elő a lombfújót...és adj neki oxigént.Az első nekiugrás egy kicsit nem a begyakorlott figurát mutatta,mivel majdnem szétfújtam a levélhegyet (kicsit nagyon túl közel voltam).
No sebaj...hótig tanul az ember (akkor nekem igyekezni kell a tanulással),kicsit,nagyon hátrább mentem és voala...az égés elkezdődött volna,ha a füst előbb nem akadályozta volna meg.A füst meg adta a levegőbe az átláthatatlan állapotot) Különösebben ez az állapot engem nem zavart,mivel én füst mentes helyen nyomtam teljes erőből az oxigént.A helyzet akkor kezdet kissé gyanús lenni,
amikor az utcai kapu felől(ami a füst bombához hasonló) láthatatlan állapot mutatkozott,valami krákogás féle hangok hallatszottak.Először azt hittem,hogy már fácánok kezdenek bevonulni a kertekbe,de a
"halló...halló"ra már kitisztult a helyzetfelismerésem (mivel lekapcsoltam a gépet). Legnagyobb csodálkozásomra négy különböző szomszéd állt a kapuban ,könnyes szemmel közölték,hogy hagyjam abba,mert a
füst miatt nem tudnak ajtót nyitni és kénytelenek kivonulni a szabadba.A küldöttség szóvivője az a szomszéd volt aki gépet kölcsön adta.Tovább nem részletezem a helyzetet...csak annyit,hogy azóta
vettem magamnak lombszívó-fújó gépet,mert most már tudom,hogy a szomszéd füstjét,hogyan kell visszafújni.